2017 július 22

Arturo Pérez-Reverte: A Dél királynője

Az író (jobban mondva nem is író, újságíró) nevét a tenerifei szomszédnőnktől ismerem, valami aktuális cikk vagy kommentár kapcsán, Whatsappon küldte; udvariasságból és nyelvgyakorlásképpen elolvastuk. Aztán amikor (ugyanilyen okoknál fogva) beszéltünk róla, megemlítette a krimijeit, amiből egyet (La tabla de Flandes) sikerült spanyolul és németül beszereznünk. A nyelvtudásunk jelenleg éppen azon a szinten van, hogy tudunk olvasni, de gyakran kell a fordításban utánanézni, hogy ez a szó, fordulat vagy mondat vajon mit is jelent. Aztán az eredeti mégis túl nehéznek bizonyult és megmaradtunk a németnél, ami végülis nem bizonyult elolvasásra (és Facebookon való továbbajánlásra) érdemesnek. De a beszerzés közben belebotlottam a La Reina del Sur-ba is, aminek a fülszövege miatt nem kattantam ugyan rögtön rá, de végül mégiscsak belevágtam. Az eleje olyan, mint a fülszöveg, aztán egyre jobb. Végülis továbbajánlható, még ha lett is belőle valami tévésorozat évadokkal meg ilyesmi. A könyv java aligha került át a sorozatba: az újságírói professzionalitás, némi kis irodalmi professzionalitással vegyítve. Az utóbbihoz tartozik például a hősnő jellemfejlődése, ahogy a mexikói külvárosi leánykából lépésről lépésre a Dél királynője (egy drogkartell főnöke) lesz. Az előzőhöz pedig ennek a csodálatos folyamatnak a kinyomozása, ahogy az (újság)író egyes szám első személyben talán egy valódi újságírói oknyomozást leír, ahogy az egyes aspektusok, történetek, véletlenek egymás után kiderülnek és végül összeáll a kép: izgalmas, érdekes, élvezetes olvasmány, még ha a műfajával nem is elégít ki magas irodalmi igényeket.

A szériát viszont nem fogom megnézni.


deutsch 

Honlap

asolymosi.com