2024. február 28


Rájöttem, miért nem szeretem a ChatGPT-t és miért nézem le az egész hype-ot körülötte.

Szerintem kétféle gondolkodásmód létezik: absztrakt és verbális. Természetesen a kettő kombinációja is, mindenféle árnyalatban e két szélsőség között. Én nyilván az előző felé hajlok, bár tudatában vagyok annak, hogy az absztrahálnivalót verbális úton szereztem be. Mégis veszem észre, hogy az agyamban koncepciók keletkeznek, amelyekről (legalábbis hirtelenjében) semmilyen nyelven nem tudom, hogy hogyan mondják.

Másrészt viszont itt a nejem és sok nő, akik a verbális valóságukban élnek. Beszélnek, amiről úgy gondolják, hogy mások hallani akarják tőlük, és azt hiszik, hogy attól az mind igaz. Főleg a televízióban látni egy csomó ilyet (politikusok, kommentátorok, interjúalanyok az utcán). Ezt én is ismerem: keleten tudtam, hogy mit kell beszélnem, és annyit szövegeltem, hogy a végén magam is elhittem, legalábbis egy részét – marxista lettem. Aztán ahogy nyugaton másféléket is hallottam, elkezdtem absztrahálni (úgy is mondhatnám: összefüggéseket keresni) és megváltozott a világnézetem.

Lényeg, hogy a ChatGPT és társai nagy nyelvi modellekként kizárólag szövegekből nyerik a „tudásukat”, tehát megfelelnek a mainstream feminizmusának. Én inkább egy olyan mesterséges intelligenciát szeretnék, amely absztrakt fogalmakban „gondolkodik” (pl. egy szemantikus hálót). Persze, nyilván, annak is kellenek a szövegek (mint ahogy nekem is a beszéd), de jobb lenne neki egy absztrakt alap.

Vissza: Magyar blog